tag:blogger.com,1999:blog-8387526782645756552011-08-02T00:16:04.758+02:00Egy léleklátó filozófus gondolataiGandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.comBlogger81100tag:blogger.com,1999:blog-838752678264575655.post-75248163079209040802010-07-21T00:17:00.003+02:002010-07-21T00:48:23.415+02:00jó régen írtam... az utóbbi időben picit sűrű lett körülöttem a levegő és ilyenkor próbálom utolérni magam. Néha jobban sikerül, néha kevésbé. <div>Ma berohantam a piacra és jó pár darab lime és citrom darabbal jöttem haza. Ezt követően bezárkóztam a konyhában és alkottam :) még mielőtt valami nagy tevékenységre gondolnál, eszedbe kell, hogy juttassam, hogy lusta vagyok és sokszor türelmetlen is :) így az "alkotás" végén megszületett egy szép adag, borzongatóan hideg, édeskésen savanyú desszert, egyik kedvencem - a citromsorbet.</div><div>Ezt követően behuppantam hallgató fotelomba, és hallgattam. Hallgattam a vonzóan forró argentín tangót és közben kanalaztam a hideg citromhegyeket.....</div><div><br /></div><div>Mostanában elrohannak mellettünk érzéseink, cserbenhagyni látszanak érzelmeink. Nem jut időnk megélni őket, néha még magunknak is elkezdjük bizonygatni, hogy mi nem vagyunk ám érzelgősek....</div><div>Dehogynem! valld csak be! szomjúhozod az érzéseket, az igazi mélységet, a forró érintés borzongását bőrödön és lelkeden egyaránt.....</div><div><br /></div><div>" Tedd a kezed</div><div> homlokomra</div><div> mintha kezed</div><div> kezem volna.</div><div><br /></div><div> Úgy őrizz, mint</div><div> ki gyilkolna,</div><div> mintha éltem</div><div> élted volna.</div><div><br /></div><div> Úgy szeress, mint</div><div> ha jó volna,</div><div> mintha szívem</div><div> szíved volna."</div><div><br /></div><div>ez ma eszembe jutott és elolvastam, szavanként, soronként kóstolgatva, mint egy mantrát ismételgetve... beleborzongva</div><div><br /></div><div>aztán ezt kóstolgattam tovább:</div><div><br /></div><div>"<span class="Apple-style-span" style=" color: rgb(160, 0, 0); font-family:verdana, helvetica, sans-serif;font-size:13px;">Ha nem szorítsz úgy kebeledbe,</span></div><span class="Apple-style-span" style=" color: rgb(160, 0, 0); font-family:verdana, helvetica, sans-serif;font-size:13px;">mint egyetlen tulajdonod,<br />engem, míg álmodol nevetve,<br />szétkapkodnak a tolvajok<br />s majd sírva dőlsz a kerevetre:<br />mily árva s mily bolond vagyok!<br /><br />Ha minden percben nem kecsegtetsz,<br />hogy boldog vagy, mert nekem élsz,<br />görnyedő árnyadnak fecseghetsz,<br />hogy gyötör a magány s a félsz.<br />Nem lesz cérna a szerelmedhez,<br />ha úgy kifoszlik, mint a férc.<br /><br />Ha nem ölelsz, falsz, engem vernek<br />a fák, a hegyek, a habok.<br />Én úgy szeretlek, mint a gyermek<br />s épp olyan kegyetlen vagyok:<br />hol fényben fürdesz, azt a termet<br />elsötétítem - meghalok."</span><div><br /></div><div>most ezt érzem, és azt, hogy élek..... ettől szabad félned, de elmenekülni nem ajánlatos, ha nem akarsz kimaradni, ha nem akarsz nélkülözni ....:)</div><div><br /></div><div>azt hiszem érted! vagy érzed! vagy mi :)</div><div><br /></div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/838752678264575655-7524816307920904080?l=gandalfszekere.blogspot.com' alt='' /></div>Gandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-838752678264575655.post-87543938302229311802010-05-11T22:23:00.003+02:002010-05-11T23:13:58.825+02:00Végy egy-két szelet, húsos szalonnát és darabold apró kockára.<div>Vedd a friss, zölden harsogó újhagymát, majd vágd össze ezeket is.</div><div>Vágj apróra pár gerezd fokhagymát! Ezeket futtasd meg egy edény alján!</div><div>Miután üvegesre pirult, tedd rá az újnyira szeletelt májat.</div><div>Szórj rá borsot, kakukkfüvet, majorannát, bazsalikomot, tégy bele pár cikk paradicsomot és egy-két kocka paprikát, és pár cent konyakot "csak az íze kedvéért" :) és hogy levet eresszen.</div><div>Hagyd összefőni az egészet. A végén bolondítsd meg egy pici mustárral és pár csepp citromlével!</div><div>Ezt követően tedd a tálba a rukkola saláta leveleket, löttyincs rá pár csepp balzsamecetet majd öntsd rá a májat....</div><div><br /></div><div>Pirítóssal és hideg lambrusco-val fogyaszd - és élvezd az ízeket :)</div><div><br /></div><div><br /></div><div><div><br /><div><br /></div></div></div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/838752678264575655-8754393830222931180?l=gandalfszekere.blogspot.com' alt='' /></div>Gandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-838752678264575655.post-45251668791121409922010-05-04T21:30:00.000+02:002010-05-04T21:31:35.702+02:00<span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Trebuchet MS', Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; color: rgb(54, 137, 195); line-height: 20px; "><span style="font-family: 'Trebuchet MS', Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt; "><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif; ">Áttetsző arany ingében ragyogva<br />jött a nyári hajnal a réten át;<br />azt hitte, hogy még alszom, mert mikor<br />házam elé ért, elmosolyodott,<br />körülnézett s a nyitott ablakon<br />nesztelenül beugrott a szobámba,<br />aztán könnyű ingét ágyamra dobva<br />bebújt hozzám a takaró alá.<br />Azt hitte, hogy még alszom s megölelt<br />s én mozdulni sem mertem, félve, hogy<br />felébredek és álomnak remélve,<br />hogy ébren vagyok… és húnyt szemmel és<br />mozdulatlanul és remegve tűrtem,<br />hogy karjaimba fészkelje magát,<br />s mintha egyetlen érzék erejébe<br />gyült volna testem-lelkem minden éhe<br />és szomja és a beteljesedés<br />minden igérete, csak a tapintás<br />néma ajkával s vak szemeivel<br />szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem<br />az égi vendég ajándékait:<br />ujjainak játékában a napfény<br />lobogó lepkéit, karjában a<br />rét illatának harmatos husát<br />s egész testében az egymásbaringó<br />felhők mindenütt egyforma ölét.<br />Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul<br />feküdtem ott a gyanútlan karokban,<br />de mikor végre álom s ébredés közt<br />félig tolvaj s fél-részeg öntudattal<br />megloptam az istenek gyönyörét,<br />nem bírtam tovább és csókolni kezdtem<br />és felütöttem szememet… Ő<br />ép fölnézett rám. A kedves mosoly<br />megüvegesedett rémült szemén,<br />arcán elsápadt és kigyúlt a szégyen:<br />Te meglestél!... – sikoltotta, s felugrott<br />és menekült, már az ablakhoz ért<br />és belefoszlott a hajnali égbe.<br />Én felültem és értelmetlenül<br />és soká bámultam magma elé:<br />szénaszag csapott be az ablakon,<br />messziről zúgott a hegyi patak,<br />a szoba még sötét volt, de a nap már<br />ágyamra tűzött, és a takarón<br />úgy pihent a fény tűzfátyola, mint<br />egy odadobott könnyű arany ing.</span></span><br /></span><div><span class="Apple-style-span" style="font-family:'comic sans ms', sans-serif;font-size:100%;color:#3689C3;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 13px; line-height: 20px;"><br /></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family:'comic sans ms', sans-serif;font-size:100%;color:#3689C3;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 13px; line-height: 20px;">SZ. L.</span></span></div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/838752678264575655-4525166879112140992?l=gandalfszekere.blogspot.com' alt='' /></div>Gandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-838752678264575655.post-48550078789776565082010-05-03T23:58:00.002+02:002010-05-04T00:08:06.718+02:00Az utóbbi időben besűrűsödtek a tennivalók, nagyon el voltam és vagyok havazva. Éppen ezért nagyon vártam a barátokkal a borozást a hétvégén. Ilyenkor jó újratöltődni velük, kikapcsolni, mesélni és meghallgatni őket.<div>A mostani beszélgetés sajnos szomorúra sikerült. Egyik barátom most jelentette be, hogy válik. 14 év után, 2 gyermekkel, akiket nagyon szeret. Valami végetért számára - számukra! Itt nem lehet jó tanácsot adni - csak meghallgatni és továbbra is megmaradni barátnak, ott lenni, ha szükség lenne rá.....</div><div>Meglátjuk, mit hoz a jövő....</div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/838752678264575655-4855007878977656508?l=gandalfszekere.blogspot.com' alt='' /></div>Gandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-838752678264575655.post-8190219015460738792010-03-25T21:11:00.004+01:002010-03-25T21:21:43.493+01:00miközben jöttem haza felé, elragadott a hangulat....<div>kis bolt..... friss, darabokra hulló, krémes márványsajt, napon szárított olivás paradicsom, friss krumpli a zöldségestől..... alkotás....</div><div>Jó zene elindítása.... Fever....</div><div>Zöldségestől beszerzett friss krumpli megpucolása, megfőzése, belsejének kivájása, márványsajt darabok összekverése a kivájt krumplidarabokkal, tejszínnel és az olivás napon szárított paradicsommal, majd visszatöltése a krumpliba. </div><div>Tüszentős szines bors, tengeri só, tejszín. "You give me Fever..."</div><div>Bepakolni sütőbe. 250 fok, 10 perc.</div><div>Jó bor kikeresése, felbontása......</div><div>Krumpli kész :) illatok áramlása....</div><div>folyós, tejszínes, sajtos, sültkrumplis ízek és a karcos bor által való elragadtatás.....</div><div>azt hiszem már említettem, hogy szeretek főzni ;)</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/838752678264575655-819021901546073879?l=gandalfszekere.blogspot.com' alt='' /></div>Gandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-838752678264575655.post-775265987020975492010-03-14T21:49:00.004+01:002010-03-14T22:04:20.968+01:00<span class="Apple-style-span" style=" line-height: 17px; color: rgb(255, 255, 255); font-family:Tahoma, Verdana, Arial;font-size:13px;"><div style="line-height: 17px; "><b>Választás</b></div><div style="line-height: 17px; ">Mert ugye választanom kell... Európai kultúrkörben nem elhanyagolható ismerettel rendelkező egyedként érzem a súlyát és nyomását a választásnak, kényszerét a döntésnek.</div><div style="line-height: 17px; ">Talán ha egyszer másnak születtem volna, vagy máshova....</div><div style="line-height: 17px; ">Mindig választanom kell. Mert kell! Jobb és bal között. Igaz és hamis között. Szép és csúnya között. Látszat és valóság között. A világ ilyen. Pólusai vannak, meg partjai és én nem birtokolhatom a mindenséget.</div><div style="line-height: 17px; ">Miért nem?</div><div style="line-height: 17px; "><br /></div><div style="line-height: 17px; "><br /></div><div style="line-height: 17px; "><b>Szabadság, szerelem</b></div><div style="line-height: 17px; "><span class="Apple-style-span" style="color:#000000;"><span class="Apple-style-span" style="color: rgb(255, 255, 255); "><div style="line-height: 17px; ">Döbbenetes az ember!</div><div style="line-height: 17px; ">Lételeme a szeretet, szüksége van arra, hogy valakihez oda bújjon, valaki elfogadja, megsimogassa testét, lelkét és szellemét. De éppen ugyanennyire szüksége van a szabadságra is.</div><div style="line-height: 17px; ">Az arany kalitkába zárt madár nem tud énekelni. Bár benne van az óvás és féltés, de benne van a birtoklás is.</div><div style="line-height: 17px; ">Benne van a törődés, de benne van függés is.</div><div style="line-height: 17px; ">Egy igazi kapcsolat csak akkor mosolygós, ha szabad.</div><div style="line-height: 17px; ">Egy igazi kapcsolat csak akkor élő, ha őszinte.</div><div style="line-height: 17px; ">Azért ragaszkodok hozzád, mert gyáva vagyok őszinte lenni és kimondani, ami bennem van?</div><div style="line-height: 17px; ">Azért ragaszkodom hozzád, mert te már itt vagy mellettem és nem tudom, hogy mégegyszer sikerül-e találni valakit?</div><div style="line-height: 17px; ">Mire is van igazából szükségem? Rád vagy egy személyre, akitől megkapom ezt, vagy azt....</div><div style="line-height: 17px; ">A szeretettel úgy vagyunk mint az oxigénnel. Ha nincs, megfulladunk. De ha 100 %-os koncentrációba kapjuk, akkor rohamosan elhasználódunk tőle és belehalunk!</div><div style="line-height: 17px; ">Döbbenetes az ember!</div><div style="line-height: 17px; "><br /></div><div style="line-height: 17px; "><b>Gyakorlatilag....</b></div><div style="line-height: 17px; "><span class="Apple-style-span" style="color:#000000;"><span class="Apple-style-span" style="color: rgb(255, 255, 255); "><div style="line-height: 17px; ">...ma megint találkoztam a valósággal.</div><div style="line-height: 17px; ">Bármily meglepő, nem döbbentett meg. Eltöltött egyfajta belső türelmetlenséggel, unalommal, kérdőjellel.</div><div style="line-height: 17px; ">Azokkal az érzésekkel, amik a léthez kötnek minden embert.</div><div style="line-height: 17px; ">Csodálkozhatsz ezen.</div><div style="line-height: 17px; ">Igen, nagyon sok dolog köti az unalmat a létezéshez. A magányt, a kérdőjeleket a léthez.</div><div style="line-height: 17px; ">LÉT</div><div style="line-height: 17px; ">Mit érzel mikor létezel?</div><div style="line-height: 17px; ">Szabad vagy? Félsz? Nyomaszt? Örömmel tölt el? Észre sem veszed? Úgy vagyok a léttel mint a madár a levegővel.</div><div style="line-height: 17px; ">Csak ezen tudok repülni :)</div><div style="line-height: 17px; "><br /></div><div style="line-height: 17px; "><b>Gyökereim...</b></div><div style="line-height: 17px; ">Mosolygva aludtam el. Elalvás előtt azt képzeltem, fa vagyok, nagy, a gyökereim beszövik az egész bolygót, az ágaim az égbe vesznek, a leveleim pedig mindenkihez elérnek. Jött a víz, és itatott, és továbbfolyt, jött a szél, körbesimogatott, és elszállt, a nap melengetett, éjszaka pedig ágaim közé ültek a csillagok.</div><div style="line-height: 17px; "><br /></div><div style="line-height: 17px; "><b>Szó</b></div><div style="line-height: 17px; "><span class="Apple-style-span"><div style="line-height: 17px; ">Furcsa dolog ez...</div><div style="line-height: 17px; ">Gondolataid lankái között, érzelmeid, érzéseid időjárása közepette születik.</div><div style="line-height: 17px; ">Először körvonalak és harátorozottság nélkül. Éppen hogy csak van. Aztán a lankák rejtekei között gyarapszik, érlelődik...</div><div style="line-height: 17px; ">Minden hatással van rá. A múlandó idő éppúgy mint a meghatározó tér.</div><div style="line-height: 17px; ">És egyszer csak alakot ölt, formát bont és világra bukkan....</div><div style="line-height: 17px; ">És mintha megváltozott volna minden...</div><div style="line-height: 17px; ">Vagy csak túl sokat érett odabennt?</div><div style="line-height: 17px; ">Ki tudja ezt?</div><div style="line-height: 17px; "><br /></div><div style="line-height: 17px; "><b>A Cél módfelett...</b></div><div style="line-height: 17px; "><span class="Apple-style-span"><div style="line-height: 17px; ">Olyféle emlékképek törnek rá és zúgatják</div><div style="line-height: 17px; ">meg vérét, amelyek valóságosan sosem</div><div style="line-height: 17px; ">estek meg vele, de megtörténtükre mindaddig</div><div style="line-height: 17px; ">vágyódott, míg hiányuktól ki nem égett.</div><div style="line-height: 17px; "> </div><div style="line-height: 17px; ">Az emberről tudom, hogy vízből, mészből, foszforból és halhatatlan lélekből van,</div><div style="line-height: 17px; ">nem lehet eléggé megvetni, eléggé megbecsülni.</div><div style="line-height: 17px; ">Az életről tudom, hogy véges. De akadnak pillanatai, melyek felérnek az örökkévalósággal.</div><div style="line-height: 17px; "><br /></div><div style="line-height: 17px; ">A szekér megy tovább....</div></span></div></span></div><div style="line-height: 17px; "><span class="Apple-style-span" style="color:#000000;"><br /></span></div></span></span></div></span></span></div></span><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/838752678264575655-77526598702097549?l=gandalfszekere.blogspot.com' alt='' /></div>Gandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-838752678264575655.post-52606380164958735082010-03-12T22:11:00.002+01:002010-03-12T23:05:00.648+01:00<span><span>süt a nap... talán nyár van, egy fa mögül kukucskálok ki. Két éves vagyok. Látok egy üres hintát lengeni a fa ágán, és két arctalan embert beszélgetni, ahogy távolodnak. Ennyi. Ennyi az emlékem szüleimről...</span></span><div><span><span>Ez után az intézet következett. 11 éves koromig az intézet a haverokról, a központi ünneplésről, a ki nem mondott érzésekről szólt, azután maga lett a pokol....</span></span></div><div><span><span>Azt hittem soha nem érnek véget a rettegésben eltöltött éjszakák....nem tudtam ellenük tenni és úgy éreztem felemésztenek. Sírva aludtam el és abban reménykedtem, hogy nem ébredek fel reggel és nem kezdődik minden újra előről....Aztán új nap lett... és újra kezdődött minden előlről....</span></span></div><div><span><span>a pokolból 15 évesen kerültem ki - mikor nevelő szüleim kivettek az intézetből. Nem volt gyermekük, de szerettek volna - engem választottak. </span></span><div></div><div>Elfogadtak csöndes gyereknek, aki nem mesél a korábbi életéről. Itt ismertem meg a család érzését, a szeretetet, az ölelést, az elfogadást. Nevelőanyám mosolygós, őszinte, apró termetű varrónő volt, nevelőapám csendes szavú, nagy türelmű lakatos.</div><div>Általuk lettem az, aki ma vagyok. Tőlük kaptam vissza a hitem az emberekben, bíztam újra meg másokban, tanultam meg szeretni. Tőlük tanultam meg meg mi az a karácsony, az együttlét, mi az ünnep, mi az ölelés, az őszinteség és milyen a simogatás.</div><div>19 éves koromban veszítettem el őket- nevelőanyám beteg lett - gyors lefolyású daganat ragadta el..... nevelőapám pedig nem tudott élni összetört szívvel, fél év múlva követte a halálba.... nagyon nehéz elfogyni látni azokat, akik a szeretetet jelentették eddig, tehetetlenül, visszafordíthatatlanul.</div><div>17 éves koromban vallottam be magamnak, hogy meleg vagyok. Az intézeti előzmények miatt nem volt könnyű küzdelem. Éppen mire elfogadtam magam és megbékéltem érzéseimmel, vesztettem el azt a két embert, aki az elfogadást és szeretetet jelentette az addigi életemben.</div><div>Ezt követő életemre nem térnék ki túl részletesen. Tanultam és felfedeztem a világot.</div><div>Megjártam a poklot, voltak éveken keresztül álmatlan éjszakáim, szembe néztem félelmeimmel és elkezdtem járni az utamat. Szürke Gandalfból Fehér lett. Filozófus lettem, és pszichológus. Mindig vonzott a gondolkodás és az emberi lélek csodája, a személyiség és a szabadság kimeríthetetlen misztikuma. Nevelő szüleim azóta is kísérnek tekintetükkel és látom a mosolyt a szemükben.... és szívesen vissza mosolygok rájuk</div><div>Közben megtaláltam a páromat is, aki megtanított rá, hogy én is tudok szeretni szerelemmel. Sokat tanultam magamról Tőle....</div><div><br /></div><div>Nevelő szüleim a hóesés miatt jutottak eszembe ma megint. Első karácsonyom volt velük. Egy hónappal karácsony előtt veszítették el munkahelyüket. Nem nagyon volt pénz ajándékozásra. Egy szobába fűtöttünk be gázmelegítővel és így ünnepeltünk. Kint esett a hó, bent pedig együtt volt az új családom..... a világ leggazdagabb és legboldogabb emberének éreztem magam és az is voltam és általuk, miattuk, velük a mai napi az is vagyok....Köszönöm nekik....</div><div><br /></div><div>a szekér megy tovább :)</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div></div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/838752678264575655-5260638016495873508?l=gandalfszekere.blogspot.com' alt='' /></div>Gandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-838752678264575655.post-48549495492638029482010-03-10T23:18:00.000+01:002010-03-10T23:18:01.002+01:00Ahogy a címben is írtam, Léleklátó filozófus vagyok, vagy ahogy mostanában hívják pszichológus és filozófus..... Jó párosítás, ugye? :)<div>Előbb született ez a két érzés bennem, minthogy szakmaként választhattam volna. Nem én választottam ezt a két szakmát, hanem ők választottak engem.</div><div>Mindig is vonzott a lélek és a gondolkodás. </div><div>Ez az Blog most születik. Barátaim, diákjaim adták számomra ezt a nevet, Gandalf - a fehér varázsló. Elmondásuk szerint azért, mert úgy gondoltál, hogy olyan vagyok, aki érti az emberek nagy mágiáját, eligazodik a rengetegben, szereti az embereket és szeret gondolkodni. Aki meghallgatja és meg is érti őket. Szobámban van egy nagy fotel, ahova behuppannak a világ zaja elől. Mesélnek magukról, érzéseikről, félelmeikről, vágyaikról, álmaikról. Majd mennek tovább.</div><div>Jó hallgatni őket! Ez Gandalf szekere, az a szekér, ami rója a végtelen utakat, de nem öncélúan, hanem, hogy élvezze az emberes sokszínű forgatagát és ha úgy alakul, akkor segítsen nekik céljaik elérésében....</div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/838752678264575655-4854949549263802948?l=gandalfszekere.blogspot.com' alt='' /></div>Gandalfhttp://www.blogger.com/profile/14299048097839579538noreply@blogger.com0